Dél-Dunántúli Jegyzet · Vendégszerző · 1956

A szabadság utolsó napja

1956. november 3-a a somogyi megyeszékhelyen

Megjelent:

Szerkesztőségi bevezető

A Dél-Dunántúli Jegyzet első vendégszerzői írásában Farkas Péter főlevéltáros 1956. november 3-ának kaposvári eseményeit idézi fel. A tanulmány a forradalmi tanács döntéseit, az ÁVH iratainak sorsát, a város ellátásának nehézségeit és Viski György temetését mutatja be. A történelmi visszatekintés a november 4-i kaposvári fórumhoz is kapcsolódik.

1956. november 3-a borongós, hűvös szombati nap volt. Somogy megye székhelye mégis lázban égett. A szabadság és a félelem, a bizonytalanság és a remény illata terjengett a levegőben.

Somogy megye forradalmi napjainak legnagyobb hatású szervezete, a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács ezen a napon is lázasan dolgozott. 1956. november első napjainak vitákkal terhelt gyűléseinek legfontosabb határozatait november 3. napján foglalták határozatba. A helyi közvéleményt és a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács tagjait is leginkább foglalkoztató kérdés az addigra már megszüntetett Államvédelmi Hatóság (A továbbiakban: ÁVH) iratainak sorsa volt. Rendkívül hosszas, hol szenvedélyes, hol érvelő tónusú vitát követően arra jutott a forradalmi szervezet, hogy az ÁVH iratait nem semmisítik meg. Az ÁVH-tól lefoglalt iratanyag rendszerzésére adtak utasítást, hogy a későbbi jogi felelősségre vonás forrásai lehessen. Az ÁVH iratainak nyilvánosságra hozatala mellett foglalt állást a Forradalmi Nemzeti Bizottság, egy későbbi, ekkor még nem határozott időpontban. Az iratok nyilvánosságra hozását azok alapos megvizsgálása és rendszerezése után tervezték csak a forradalmi tanács vezetői. Az ÁVH irataival kapcsolatos döntésben nagy valószínűséggel jelentős szerepet játszott az is, hogy Somogy megye egyes falvaiból olyan hírek érkeztek, hogy a feldühödött lakosság az MDP és a termelőszövetkezetek iratait módszeresen elégeti. A falusi lakosság dühének elsődleges célpontja, nem meglepő módon a begyűjtési iratok voltak. Azonban az iratok elégetése a forradalmi tanácsok további működése szempontjából (zárszámadás, későbbi felelősségre vonás) is jelentős problémákat vetett fel.

Kaposvár, 1956. október 31. – korabeli felvétel

A szomszédos megyékkel való kapcsolat is 1956 novemberének első napjaiban állt helyre. A legfontosabb intézkedés ez ügyben a hidegebb időre való felkészülés volt, mivel Kaposvár hiányában volt a fűtőolajnak. A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács kis létszámú küldöttsége még ezen napon útnak indult Zalaegerszeg felé. Egyfelől a célból, hogy a Zala Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács tagjaival a várható szovjet intervenció elleni felkészülésről tárgyaljanak, illetve a közigazgatás újjászervezésével kapcsolatos tapasztalatok is természetesen szóba kerültek. Azonban a zalaegerszegi út legfontosabb célja a fűtőolaj beszerzése volt, amire ígéretet is kaptak a somogyiak képviselői. A kölcsönös jószándékú együttműködés jeleként még ezen napon útnak indult egy élelmiszereket szállító különvonat Zalaegerszeg felé. A további hasonló, „fűtőanyagért élelmiszert” alapú együttműködés a két szomszédos megye között a későbbiekben is tervezett akciók voltak. Azonban Somogy és Zala megye közötti további cserekereskedelem a november 4-i események miatt már nem realizálódhatott.

Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács november 3-i határozatának értelmében másnap, 4-én tanács néhány tagja fel fogja keresni a járási székhelyeket és a nagyobb községeket, hogy a további munka a várható szovjet intervenció elleni közös védekezés megszervezéséről tárgyaljanak. Mindemellett ezen a napon, november 3-án is tervben volt, hogy a megyei forradalmi tanács tagjai felkeresik a Kaposvár környékén állomásozó szovjet csapatok parancsnokát, hogy tájékozódjanak szándékairól. 1956. november 3-án a megyei forradalmi szerv és a Kaposváron állomásozó 17. Lövészhadosztály Forradalmi Katonai Tanácsával egyeztetett a közös védelmi előkészületekről. Mindezek mellett a tartalékos katonák behívásáról is döntöttek, ezt a Forradalmi Katonai Tanács parancsba is foglalta.

Ezen a napon zajlott le a szovjet intervenció előtti utolsó tömegdemonstráció is a somogyi megyeszékhelyen. Mintegy háromezer főre tehető tömeg búcsúztatta a fővárosi harcokban elhunyt, mindössze 16 esztendős kaposvári származású, de a fővárosban tanuló Viski Györgyöt utolsó útjára. Már délben megindult a tömeg a Nyugati temető felé, pedig a temetés három órával később kezdődött, és katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra Viski Györgyöt. A forradalom első számú megyei sajtóorgánumának számító Szabad Somogy másnapi tudósításában a következőképp búcsúzott Viski Györgytől: „A hazáért halt meg, panaszunk hát nincsen, áldassék az Isten!”.

Kattints a képre a nagyításhoz. A nagyított kép görgethető.

Szabad Somogy, 1956. november 4. · Korabeli sajtódokumentum

A somogyi megyeszékhely utolsó szabad napja volt a forradalom és szabadságharc ideje alatt az imént vázolt szombati nap. Minden túlzás nélkül megállapítható, hogy ezen a napon már a Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács egy konszolidált forradalmi szervezet volt, amely a távlatos célok és a mindennapi problémák megoldására egyszerre helyezett hangsúlyt. A megyeszékhely forradalmi szerve igyekezett Kaposváron is túl látni és a megyei többi településével is együttműködni, ez a kor viszonyai és szédületesen gyorsan forgó eseményei mellett nem volt könnyű feladat. A Nagy Imre által vezetett, fővárosban székelő kormány határozatait figyelembe vette végrehajtotta a somogyi megyeszékhelyen ülésező forradalmi szervezet, azonban a lokális problémákat helyben, autonóm módon és lehetőség szerint gyorsan igyekeztek a forradalom és szabadságharc kaposvári vezetői.

Forrásjegyzetek

  1. Az 1956. november 3-i határozatot közli: Szántó László (főszerk.) – Farkas Péter – Récsei Balázs (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára. 2017. II. kötet 133. dokumentum.
  2. Kiss Norbert Péter: Az 1950 és 1956 közötti községi tanácsi és községi begyűjtési megbízotti iratok pusztulása Somogy megyében. Adattár. In: Bősze Sándor (szerk.): Somogy Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv. 41. 2011. 141-187.
  3. Szántó László: 1956 Somogyban. Válogatott dokumentumok. Somogy Megyei Levéltár. Kaposvár. 1995. 366-367.
  4. Szabad Somogy. 1956. november. 4. 2. A Szabad Somogy tudósítását közli: Szántó László (főszerk.) – Farkas Péter – Récsei Balázs (szerk.): Somogyország ötvenhatban. Dokumentumok, emlékezések és történetek a forradalomról. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára. 2017. II. kötet 140. dokumentum.
Farkas Péter szerzői portréja

A szerzőről

Farkas Péter a Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltárának főlevéltárosa, az 1956-os archívum referense. Fő kutatási területei Somogy megye 1918–1919-es története, a Somogy megyei munkásmozgalom története és a magyar–jugoszláv kapcsolatok. A Dél-Dunántúli Jegyzet első vendégszerzője, a november 4-i történelmi fórum résztvevője.

Kapcsolódó esemény: 1956 után – Jelentések Kaposvárról
2026. november 4., szerda, 18:00 · Hotel Dorottya, Bálterem, Kaposvár
Történelmi beszélgetés a megtorlásról, az állambiztonságról és a források szerepéről.
← Vissza a jegyzetekhez

Olvasói hozzászólások

Szólj hozzá a témához

A hozzászólások moderálás után jelennek meg. Tényállításhoz kérjük a forrás megjelölését; személyes adatot, sértő vagy rágalmazó tartalmat nem teszünk közzé.

Beküldéssel elfogadod a hozzászólási és adatkezelési szabályokat.

Még nincs jóváhagyott hozzászólás.