
Ki az a „guriga”?
Farkas Károly – a Dél-Dunántúli Jegyzet alapítója és szerkesztője
A „guriga” gyermekkori becenevem. Hogy pontosan mikor, kitől és miért kaptam, arra már nem emlékszem.
Budapesten születtem 1958-ban. Életem jelentős részét Magyarországon kívül, Németországban és Svájcban töltöttem. Több mint három évtizeden keresztül dolgoztam a nemzetközi szállodaiparban, elsősorban vendégkapcsolati, szervezési és vezetői területen.
Megfordultam olyan szállodákban, mint a drezdai Hilton, a svájci Waldhaus Flims vagy a Bürgenstock Resort. Ez a világ sok mindenre megtanított: különböző kultúrák, gondolkodásmódok és emberi sorsok megismerésére, a figyelmes kommunikációra, a problémák megoldására – és arra, hogy a bizalom alapja a hitelesség.
2022-ben, több mint harminc külföldön töltött év után visszatértem Magyarországra. Kaposváron telepedtem le.
Magyar és német állampolgárként, meggyőződéses európaiként természetes számomra, hogy a világot ne kizárólag egyetlen ország vagy egyetlen politikai nézőpont szemszögéből figyeljem.
A Németországban és Svájcban szerzett tapasztalataim nem jelentenek kész recepteket a magyar problémákra. Inkább összehasonlítási lehetőséget adnak. Láttam másfajta önkormányzati működést, intézményi kultúrát, közösségi együttműködést és állampolgári részvételt.
Ma, nyugdíjasként több időm jut arra, ami korábban is érdekelt: a történelemre, a közéletre, a helyi közösségekre és azokra a kérdésekre, amelyek befolyásolják mindennapjainkat.
Miért indítottam el a Dél-Dunántúli Jegyzetet?
Mert úgy gondolom, hogy egy város közügyei nem kizárólag a választott vezetőkre és a politikai szereplőkre tartoznak.
Fontos, hogy az emberek tudják, milyen döntések születnek, mire költik a közpénzt, hogyan működnek az intézményeik, és milyen lehetőségeik vannak beleszólni a saját környezetük jövőjébe.
A Dél-Dunántúli Jegyzet nem pártlap, és nem kíván mindenáron véleményt mondani mindenről. Dokumentumokat keres, kérdéseket tesz fel, összefüggéseket vizsgál, és teret szeretne adni az értelmes, kulturált vitának.
Kaposvárról indulunk, de figyelünk a Zselic településeire és a tágabb térség olyan történeteire is, amelyeknek helyi jelentőségük van.
Nem állítom, hogy mindenre tudom a választ. Azt viszont fontosnak tartom, hogy a kérdéseket fel lehessen tenni – és a válaszokat ellenőrizni lehessen.
Hogyan látom a világot?
Hiszek az európai együttműködésben, a demokratikus intézményekben, a személyes felelősségben és a nyilvános vita jelentőségében.
Nem gondolom, hogy a külföldön bevált megoldások változtatás nélkül átültethetők Magyarországra. De azt sem, hogy ne lenne mit tanulnunk egymástól.
Számomra a független gondolkodás nem azt jelenti, hogy az embernek nincs véleménye. Hanem azt, hogy a véleményét nem keveri össze a bizonyítható tényekkel, és kész felülvizsgálni azt, ha új információk kerülnek elő.
A Dél-Dunántúli Jegyzetet ebben a szellemben szerkesztem.
Dokumentumok. Kérdések. Közügyek.
Farkas Károly („guriga”)
Kaposvár, 2026. október
