A választás utáni első munkanapon is érkeznek ügyfelek a városházára. Folytatódnak a beruházások, lejárnak a szerződéses határidők, döntésre várnak az intézmények. A politikai változás közben a városnak működnie kell. De vajon kik, milyen tudással és milyen egymás iránti bizalommal biztosítják ezt?

A Telex október 21-i cikke a minisztériumok átalakításának nehézségein keresztül mutatja meg ezt a dilemmát. Beszámol az új vezetők és a korábbi munkatársak közötti bizalmatlanságról, a feladatmegosztás bizonytalanságairól és a vezetői tapasztalat jelentőségéről. Közli a kormány válaszát is: tizenöt minisztériumnak már van ideiglenes vagy végleges szervezeti és működési szabályzata. A kép tehát összetettebb az általános működésképtelenségnél. [1]

A cikk Kaposvár szempontjából is figyelmeztető. A város élén változást kívánó kaposvári polgároknak érdemes időben végiggondolniuk a változás másnapját is.

Mi legyen a korábbi rendszer hivatalnokaival?

A nagy történelmi átmenetek visszatérő kérdése, hogy mi legyen a korábbi rendszerben dolgozó hivatalnokokkal. Ki nélkülözhetetlen szakember, ki felelős korábbi visszaélésekért, és ki az, aki egyszerűen elvégezte a munkáját?

A második világháború utáni Németországban a nácitlanítás során elbocsátások, átvilágítások és egyéni eljárások zajlottak. A gyakorlat megszállási övezetenként eltért. A nyugati övezetekben később erősödött a visszafogadás, és súlyosan terhelt embereket is enyhébb megítélés alá helyeztek. A folyamat nem eredményezett teljes, tartós személycserét. [2]

Ebből kettős tanulság adódik. A szakmai folytonosság érték, de nem adhat felmentést a személyes felelősség alól. A korábbi alkalmazotti jogviszony viszont önmagában nem bizonyít felelősséget.

Más helyzet alakult ki 1990-ben, a német egyesítéskor. A volt NDK tovább működő hivatalainál a személyi folytonosság is alapelv volt, miközben átszervezések, személyzeti vizsgálatok és nyugatnémet szakmai segítség kísérték az átmenetet. Új jogi és intézményi környezetben kellett megtanulni dolgozni. [3]

Az egyesítési szerződés konkrét kizárási szempontokat is rögzített: az emberiesség vagy a jogállamiság elveinek megsértése, illetve az állambiztonsági szolgálatnál végzett tevékenység rendkívüli felmondást alapozhatott meg, ha emiatt a munkaviszony fenntartása elfogadhatatlanná vált. [4] [*]

A három történelmi helyzet között nem lehet egyenlőségjelet tenni. A háborús összeomlás, az államegyesítés és egy mai magyar vezetésváltás más természetű folyamat. Az összehasonlítás a közigazgatás emberi és szervezeti dilemmáiról szól: miként egyeztethető össze a megújulás, a felelősség és a működés folytonossága?

Mit jelentene a változás Kaposváron?

Egy polgármester személye meghatározó lehet a város életében. A városháza működésének azonban világos szabályokra, szakmai felelősségre és együttműködésre kell épülnie. A kaposvári „kiskirályság” felszámolását kívánó polgárok számára ezért a vezetőváltás mellett a városháza működésének szemléletváltása is fontos kérdés lehet. Ebben a jelenlegi hivatal hozzáértő munkatársainak is fontos szerepük lehet.

A kérdés az, milyen városházát szeretnének a kaposváriak egy esetleges változás után. Olyat, ahol a szakmai ellenvéleményt meghallgatják, követhető, ki miért döntött, és az ügyintéző tudja, meddig terjed a saját felelőssége.

Érdemes azt is megkérdezni: lehet-e a jelenlegi apparátusban olyan tudás és kezdeményezőkészség, amely egy másfajta vezetés mellett nagyobb teret kapna? Érezhetne-e megkönnyebbülést az a munkatárs, aki ma esetleg úgy látja, hogy a szakmai javaslata kevés figyelmet kap?

Erre jelenleg nincs helyi adat. A dolgozók nevében nem állítható, hogy felszabadulásként élnének meg egy vezetésváltást. Ezt a lehetőséget ugyanúgy érdemes vizsgálni, mint a bizonytalanság vagy az ellenállás kockázatát.

A megkönnyebbülés és a félelem ráadásul együtt is jelentkezhet. Valaki örülhet a változásnak, miközben attól tart, hogy a korábbi vezetés alatt eltöltött évei miatt őt is félreállítják. Ezért volna fontos, hogy minden munkatársat a saját munkája és döntései alapján ítéljenek meg.

Kaposvárnak a jövőben is szüksége van az önkormányzatnál és a városi intézményekben dolgozó szakemberek tudására, helyismeretére és tapasztalatára; ezek megbecsülése minden városvezetés feladata.

A város vezetésére készülők felkészülésének nem érdemes egyetlen iratközlés várható politikai következményeitől függenie. A múlt feltárása önálló közérdek; a következő városvezetésre alkalmas emberek felkutatása és felkészítése pedig már ma elvégezhető feladat.

A 2029-es önkormányzati választás eredményét senki sem ismeri előre. A felkészülés értelmét éppen az adja, hogy egy lehetséges változás idején már legyen mire és kikre támaszkodni.

Kaposvár főtere alatt fogaskerekek és együtt dolgozó emberek – mesterségesen készített szerkesztőségi grafika
A város működéséhez tudás, együttműködés és felkészülés kell. DDJ / AI-val készült szerkesztőségi illusztráció.

Háromféle feladat, háromféle felkészülés

A személyi felkészülést három külön körben érdemes végiggondolni: választott tisztségekre készülő jelöltek; szakmai vezetői feladatokra alkalmas szakemberek; valamint az átadást és a működés folytonosságát segítő csapat. Mindháromhoz más tudás és más kiválasztási mérce szükséges.

Az első a választott tisztségekre készülő jelölteké. Nekik a város egészéről kell elképzeléssel rendelkezniük, vitában megvédeniük a javaslataikat, és felelősséget vállalniuk a döntéseikért. A választóknak már a választás előtt lehetőséget kell kapniuk arra, hogy megismerjék felkészültségüket és emberi alkalmasságukat.

A második a szakmai vezetői feladatokra alkalmas szakembereké. Itt a pénzügyi, jogi, intézményvezetési és szervezési tudásnak, a vezetői tapasztalatnak van meghatározó szerepe. A jelölti felkészülés nem jelenthet előre kiosztott hivatali állásokat: a szakmai feladatokhoz szakmai kiválasztási mérce szükséges.

A harmadik az átadást és a működés folytonosságát segítő csapaté. Ennek az lenne a feladata, hogy jogszerű keretek között áttekinthetővé váljanak a szerződések, a folyamatban lévő ügyek, a határidők, a hozzáférések és a felelősségi körök. Ide a meglévő apparátus hozzáértő munkatársainak tudása is nélkülözhetetlen lehet.

A felkészülés közös terepe lehet a költségvetés megértése, az intézmények megismerése, a helyi problémák feldolgozása és a nyilvános szakmai vita. Ezekben derülhet ki, ki tud figyelni, együtt dolgozni és megvalósítható megoldást javasolni.

A választás másnapjára is fel kell készülni

Egy új vezetés hitelességét az első személyzeti és munkaszervezési döntései is alakítják majd. Megbecsüli-e a hozzáértést? Világos feladatokat ad-e? Képes-e úgy kivizsgálni a korábbi döntéseket, hogy közben a napi munka is haladjon?

A helyi nyilvánosságnak is következetesnek kell maradnia. A DDJ kérdései egy esetleges új városvezetéshez ugyanúgy szólnak majd, mint a jelenlegihez.

A változás egyik mércéje az lehet, hogy Kaposvár működése kevésbé függjön egyetlen ember döntéseitől. A polgár ügye akkor is haladjon, ha más ül a polgármesteri székben. A szakember pedig tudja: az önálló gondolkodására szükség van, a döntéseiért felelősséggel tartozik, és a munkáját tisztességes mérce alapján ítélik meg.

A város vezetésére készülők feladata, hogy felkészült emberek, világos elvek és működőképes terv álljon egy lehetséges változás mögött. Kaposvár jövője nem múlhat a választási győzelem utáni rögtönzésen.

Források és hivatkozások

  1. Weiler Vilmos · Telex · 2026. október 21.
    Az újak rózsaszín ködben dolgoznak napi 14 órát, a régiek egy része feladatot sem kap – így állítja fel a Tisza a minisztériumokat
    Az országos kiindulópont: minisztériumi munkaszervezés, bizalom és szakmai felkészültség. A kormány válaszát a cikk közli.
  2. Bundeszentrale für politische Bildung · 2005. április 11.
    Demokratisierung durch Entnazifizierung und Erziehung
    Történeti háttér az 1945 utáni nácitlanítás eltérő gyakorlatáról és a személyi folytonosságról.
  3. Winfried Kluth · Bundeszentrale für politische Bildung · 2020. szeptember 3.
    Neugründung der Länder und Rückkehr zur kommunalen Selbstverwaltung
    A volt NDK közigazgatásának átalakítása, az intézményi folytonosság és a nyugatnémet szakmai segítség.
  4. Egyesítési szerződés · 1990. augusztus 31.
    Vertrag zwischen der Bundesrepublik Deutschland und der Deutschen Demokratischen Republik über die Herstellung der Einheit Deutschlands
    I. melléklet, XIX. fejezet, A tárgykör, III. szakasz, 1. pont (5). A közszolgálati munkaviszony rendkívüli felmondásának nevesített okai.

A helyi jövőképre és felkészülésre vonatkozó következtetések a szerző véleményét tükrözik. A kézirat forrásellenőrzési dátuma: 2026. október 23.

Észrevételt vagy pontosítást a szerkesztőségi űrlapon várunk.

← Vissza a címlapra

Olvasói hozzászólások

Szólj hozzá a témához

A hozzászólások moderálás után jelennek meg. Tényállításhoz kérjük a forrás megjelölését; személyes adatot, sértő vagy rágalmazó tartalmat nem teszünk közzé.

Beküldéssel elfogadod a hozzászólási és adatkezelési szabályokat.

Még nincs jóváhagyott hozzászólás.