Somogy megint megye. A Kormányzati Hitelesítés Szolgáltató tájékoztatása szerint 2026. október 1-jétől a „vármegye” hivatalos megnevezését ismét a „megye” váltja fel. Az átállás nem követel mindenütt azonnali cserét: a korábbi elnevezés a felelős gazdálkodást figyelembe vevő áttérésig tovább használható. [1]
Nekem a „megye” szó természetesebb, korszerűbb. A történelmi hagyományok tisztelete mellett is lehet egyszerű, mai közigazgatási nyelvet használni. A fontosabb kérdés az, hogy a néven kívül mi változik.
A táblán túl
A 2026. évi XLIX. törvény indokolása a megye és a kormánymegbízott elnevezések átvezetését alapvetően terminológiai változásként írja le. Az elnevezések módosításának nem célja az érintett szervek feladatainak és hatásköreinek érdemi átalakítása. [2]
Ez lényeges különbség. Egy új fejléc önmagában nem teremt átláthatóbb döntéshozatalt, és egy intézmény új neve nem ad több beleszólást a helyi közösségnek.
Rendszerváltás a végeken
Ha rendszerváltásról beszélünk, ennél többre gondolok. Azt szeretném, hogy a változás itt, Kaposváron és a Zselic településein is érzékelhető legyen: az ügyintézésben, a közpénzek felhasználásában és abban, ahogyan a helyi hatalom az állampolgárral bánik.
A „végek” itt nem leértékelő megnevezés. Azokat a településeket és közösségeket jelenti, ahol egy országos döntés értékét végül a mindennapi működés méri meg.
Megismerhető-e, ki kezdeményezett egy kinevezést, és milyen szempontok alapján döntöttek róla? Visszakövethető-e egy beruházás ára és felelősségi rendje? Hozzáférhető-e az előterjesztés, a határozat és a jegyzőkönyv? Egy egyeztetés során valóban alakítható-e még a döntés, vagy csupán egy kész megoldást ismertetnek?
Ezeken a pontokon lehet mérni a helyi rendszerváltás tartalmát. Számomra a mérce az, hogy a döntések átláthatóbbá, a döntéshozók számonkérhetőbbé, a közösségek pedig érdemi résztvevővé válnak-e.
A „Csiky Gergely Színházért” Alapítvány ügyében ezért kértem ki a döntés-előkészítés iratait. Ugyanez a felelősségi kérdés merül fel a használhatatlan gyakorlóiskolai tornateremnél is: ki viszi előre a megoldást? A városvezetés munkáját szerintem azon is mérni kell, hogy az illetékességi határokra hivatkozáson túl kezdeményez-e egyeztetést, és számon kéri-e az előrelépést. A fenntartói illetékesség tisztázása szükséges; a helyi közösség képviselete közben is feladat.

Fékek és ellensúlyok: a jó szándékon túl
A működés megváltoztatásához olyan garanciák kellenek, amelyek a kormányzó politikai többségtől függetlenül is működnek. A fékek és ellensúlyok megerősítése, és ahol szükséges, új garanciák kiépítése ezért a rendszerváltás része kell legyen.
Mit jelentene ez helyben? Nyilvános döntési indokokat és hozzáférhető dokumentumokat. Követhető kinevezési eljárásokat. A személyes érintettség világos kezelését. Érdemi ellenőrzést és működő jogorvoslatot. Olyan helyi nyilvánosságot, amely kérdezhet, és tárgyszerű választ várhat.
Az intézményi ellenőrzés és a civil kontroll külön feladat. A civil közösség vagy a helyi sajtó feltárhat egy problémát, iratot kérhet és vitát kezdeményezhet. Ettől még nem kap hatósági vagy bírói jogkört.
Erős civil nyilvánosságra és önállóan működő intézményi garanciákra egyaránt szükség van.
Ki ellenőrzi majd az új hatalmat?
A TISZA Szigetek saját nyilvános meghatározása szerint önkéntes, jogi személyiség nélküli civil csoportosulások. A párt honlapja azt is rögzíti, hogy munkájuk kapcsolódik a TISZA politikai tevékenységéhez, miközben formálisan nem a párt szervezeti egységei. [4] A saját leírás tehát egyszerre mutat civil szerveződést és politikai kapcsolatot.
Innen adódik a választás utáni kérdés: milyen szerepet vállalnak ezek a közösségek? Kapcsolattartást, közösségépítést, társadalmi egyeztetést, vagy a hatalom döntéseinek önálló ellenőrzését is? E feladatok nem azonosak.
Ha ellenőrző szerepet vállalnak, hogyan biztosítják a függetlenségüket? És mi történik akkor, ha egy ilyen közösség szervezője egyidejűleg annak a politikai vagy kormányzati szereplőnek fizetett munkatársa, akinek a döntéseit a közösségnek esetenként vizsgálnia kellene?
Ez a kérdés önmagában nem állít jogi összeférhetetlenséget. Azt kérdezi, hogyan kezelik a lehetséges szerepkonfliktust. Ki választja a szervezőket, és ki válthatja le őket? Ki finanszírozza a működést? Kinek tartoznak beszámolással? Nyilvánosságra hozhatják-e az ellenőrzés eredményét a vizsgált szereplő jóváhagyása nélkül? Kapcsolódhat-e hozzájuk olyan helyi lakos is, aki más politikai nézetet vall?
A civil kontroll próbája az, hogy ugyanazzal a mércével képes-e ellenőrizni azt is, akit korábban támogatott.
A korábbi kampánymunka nem tesz senkit alkalmatlanná a közügyek ellenőrzésére. De a függetlenséget világos szabályokkal és gyakorlattal kell megmutatni: átlátható finanszírozással, a függőségi viszonyok feltárásával, önálló döntésekkel és a kritika szabadságával.
Kinek az égisze alatt?
A helyi kontroll több szereplő együttműködéséből is kialakulhat: önálló egyesületekből, szakmai közösségekből, helyi sajtóból és állampolgári kezdeményezésekből. A párthoz kapcsolódó közösségek is hozzájárulhatnak. Egyetlen hálózat azonban nem tekinthető automatikusan az egész helyi társadalom képviselőjének.
A függetlenség egyik gyakorlati mércéje az, hogy az ellenőrzött szereplő képes-e megakadályozni a vizsgálatot, elhallgattatni a bírálatot vagy leváltani az ellenőrzést végzőket. Ezért a szervezeti forma mellett a tényleges döntési és finanszírozási viszonyokat is meg kell ismerni.
A DDJ ehhez a saját eszközeivel tud hozzájárulni: dokumentumot kér, kérdést tesz fel, megvizsgálja a választ, és azonos mércét alkalmaz a régi és az új hatalom döntéseire.
Somogy megint megye. A név megváltozott. Hogy a működés is változik-e, azt itt fogjuk látni: az iratok hozzáférhetőségén, a közpénzek útján, a kinevezések indokain és azon, mennyire szabad kérdezni.
A helyi rendszerváltás mércéje az lesz, hogyan működnek a megyehatár táblája mögött az intézmények.
Források
- [1] NISZ – Központi tájékoztatás a vármegyéket–megyéket érintő változásokról
- [2] Nemzeti Jogszabálytár – a 2026. évi XLIX. törvény indokolása
- [3] 2026. szeptember 16-án a kaposvári jegyzőnek küldött közérdekű adatigénylés; a levél nem igazolja önmagában a felvetett eseményeket.
- [4] TISZA Párt – TISZA Szigetek, GYIK. A szervezet önmeghatározása nem bizonyítja a helyi gyakorlatot.
A webes források ellenőrzése: 2026. október 2.
Pontosítás: Ha a jegyzet bármely állítása kiegészítésre vagy javításra szorul, küldd el a kapcsolatfelvételi űrlapon.
Olvasói hozzászólások
Szólj hozzá a témához
A hozzászólások moderálás után jelennek meg. Tényállításhoz kérjük a forrás megjelölését; személyes adatot, sértő vagy rágalmazó tartalmat nem teszünk közzé.


Még nincs jóváhagyott hozzászólás.