FRISSÍTVE · 2026. OKTÓBER 29.
Régi tervek, új ígéretek — de miből lesz út?
Az újabb bejelentés már a Pécs és Barcs felé vezető kapcsolatok fontosságáról is szól. [9] A gyorsabb, biztonságosabb közlekedés és a jobb életminőség közös érdekünk. De ezek ígérete nem helyettesíti a számításokat, a biztos pénzt és a határidőket. Egy minisztériumi egyeztetés után azt is szeretnénk tudni: miben jutottak előre, miről döntöttek, és ki mit vállalt — mikorra?
Közben előkerültek a régi M9 tervei: a Kaposvár–Dombóvár–Szekszárd útvonalon már több mint tíz éve dolgoztak. [10] Jogos a kérdés: mit használnak fel ebből, mit kell újratervezni, és miért?
A mostani tervezés első körben irányonként egy sávval számol Kaposvár és Dombóvár között, későbbi bővítési lehetőséggel. A meglévő 61-es fejlesztését, falvakat elkerülő szakaszokkal szintén meg kell vizsgálni. A szigetvári kapcsolat csatlakozásával is számolnak — tehát ebből nem következik, hogy a déli irányt elvetették. [2]
Egyelőre azonban tervezésről született döntés. A megvizsgált iratokból az építkezés teljes ára, biztos pénzügyi fedezete és kezdési időpontja nem derül ki. [1]
Az itt élőknek az számít, hogy rövidebb legyen a munkába járás, könnyebb legyen eljutni orvoshoz, és a kamionok elkerüljék a házakat. Közben maradjon pénz a helyi utakra, járdákra, buszokra és vonatokra is.
Jobb utak kellenek. De olyan települések is, ahol érdemes maradni — nem csak olyan utak, amelyeken könnyebb elmenni.
AZ EREDETI JEGYZET · 2026. OKTÓBER 28.
A Kaposvár és Dombóvár közötti közúti kapcsolat fejlesztése fontos lehet az itt élőknek. Könnyebb munkába járást, biztonságosabb utazást, a falvakon áthaladó forgalom csökkenését várhatják tőle. Ezek érthető elvárások. Éppen ezért fontos, hogy pontosan beszéljünk arról, mi történik.
Az „autópálya-szakasz épül” cím ugyanis többet mond annál, mint ami az ellenőrzött iratokból következik. A mostani kormányhatározat a tervezés továbbviteléről szól. A közbeszerzési dokumentum pedig első lépésben irányonként egy sávval számol, későbbi bővítési lehetőséggel. A meglévő út fejlesztését és a településeket elkerülő változatot is vizsgálni kell. [1] [2] [6]
Ez előrelépés lehet. De az előkészítésből még nem következik, hogy eldőlt a végleges nyomvonal, rendelkezésre áll az építés teljes költsége, és hamarosan megjelennek a munkagépek.
Mi lesz a déli kapcsolattal?
A dombóvári bejelentés mellett adódik egy másik kérdés: mi történik a Kaposvár–Szigetvár kapcsolattal, amely Pécs felé az M60-as fejlesztéséhez csatlakozna? [4]
Erre külön tervezési megrendelésről szóló dokumentum van, négysávos autóúttal. Abból, hogy most a dombóvári előkészítés folytatásáról született döntés, még nem következik, hogy a szigetvári irányt elvetették. A kutatás során ilyen döntést nem sikerült azonosítani. [3]
Világos tájékoztatást azonban joggal várhatunk: halad ez a tervezés, szünetel, vagy új elképzelés készül? Melyik változat van ma az asztalon? Mikor ismerhetik meg az érintett települések és az ott élők?
A korábban megjelent, egymástól eltérő M9-térképek ezt nem döntik el. Egy évekkel ezelőtti hálózati elképzelésből nem lehet kiolvasni, hogy ma pontosan hol és milyen út megépítését készítik elő. [7]
A Zselic nem üres hely a térképen
A déli irány egyik legfontosabb kérdése a Zselic. Az egyes nyomvonalaknál meg kell mutatni, hogyan érintenék a természeti értékeket, az erdőket, a vízfolyásokat és a települések nyugalmát.
A természetvédelmi előírásokat nem lehet elintézni egy mondattal. Az esetleges káros hatásokat és az alternatív megoldásokat vizsgálni kell. Az sem feltétlenül rendezi a kérdést, ha maga az út elkerüli egy védett terület határát: a hatása azon túlra is elérhet. [5]
Ezek az építés módját, árát és időigényét is befolyásolhatják. Hogy melyik változatnál mennyire, azt a terveknek és a számításoknak kell megmutatniuk. A térképen rövidebb vonal önmagában nem bizonyítja, hogy az adott megoldás olcsóbb vagy hamarabb elkészülhet.
Melyik út kinek segít?
Az úton ma elhaladó autók megszámlálása fontos kiindulópont. A döntéshez azonban azt is tudni kell, honnan hová tartanak az emberek és az áruszállítók.
Mennyit nyerne az, aki naponta munkába jár? Könnyebb lenne eljutni kórházba, iskolába vagy a környező városokba? Melyik településről kerülne ki a teherforgalom? Melyik kapcsolat segítené jobban a helyi vállalkozásokat?
És mindez mennyibe kerülne az építéssel, a későbbi fenntartással és a környezet védelmével együtt?
Ezekre kell közérthető választ adni. A lakossági egyeztetés értékét is az mutatja meg, hogy a véleményeknek lett-e következményük. Megismerhették-e az emberek a valódi választási lehetőségeket? Változott-e valami az észrevételeik nyomán? Ha nem, megindokolták-e, miért?
Szerzői vélemény: a déli irányt is fontosnak tartom
Véleményem szerint a Kaposvár–Szigetvár–Pécs kapcsolat inkább segítené Délnyugat-Magyarország déli, horvátországi közlekedését, mint a Dombóvár felé vezető irány.
Elképzelhető megoldásnak tartom a két kapcsolat egymást kiegészítő kiépítését is: az M9 Dombóváron át Kaposvárig, mellette pedig a 67-es négysávos fejlesztése Szigetvárig és az M60-as kapcsolat Pécs felé. Ebben az esetben a sorrend és az ütemezés különösen fontos lenne.
Ez az én véleményem. A beruházási döntést mérésekkel és szakmai összehasonlítással kell alátámasztani. A déli kapcsolat mellett sem szeretnék pusztán azért érvelni, mert számomra rokonszenvesebbnek tűnik. Látni akarom, milyen előnyt hozna, milyen áron, és milyen más megoldásokhoz képest.
A térség közlekedéséről gondolkodva pedig Horvátországot sem hagyhatjuk le a térképről. A határon túli kapcsolatokat is a tényleges utazási és gazdasági igények alapján kell mérlegelni.
Az út mentén is legyen jövő
Új utakra szükség lehet, de a fejlesztés nem érhet véget az aszfalt szélén. Az új kormány a vasút és a közösségi közlekedés megújítását is célul tűzte ki. Joggal várunk választ arra, hogyan illeszkednek ehhez az új közúti tervek, és jut-e közben pénz a megbízható vonatokra, buszokra, a mindennapi eljutásra azoknak is, akiknek nincs autójuk. [8]
Ugyanilyen fontos, hogy maradjon forrás az utak mentén élő településekre: a helyi utcákra, közművekre, iskolákra, egészségügyi ellátásra és az ott élők életminőségének javítására. Mert ha közben elfogynak a munkalehetőségek, sorra eltűnnek a szolgáltatások és elköltöznek a fiatalok, könnyen oda juthatunk, hogy szép új utak vezetnek egyre üresebb falvak és városok között.
Olyan fejlesztések kellenek, amelyek abban is segítenek, hogy legyen miért ott maradni — ne csak abban, hogy gyorsabban lehessen elmenni.
És mindezt miből?
Egyre több a jogos kérdés, és közöttük ott van a legegyszerűbb: miből lesz mindez? Új utak, vasútfejlesztés, jobb közösségi közlekedés, élhetőbb települések — milyen biztos pénzügyi háttér áll a tervek mögött?
A tervezésre elkülönített pénz még nem fedezi az út megépítését. Tudnunk kell, melyik beruházásra van már jóváhagyott forrás, milyen feltételekkel és mikortól használható fel. Mi függ még későbbi költségvetési döntéstől, uniós támogatástól vagy hiteltől? És az építés után miből fizetik a fenntartást?
Ha mindenre egyszerre nem jut, mi alapján állítják fel a sorrendet? Mi történik, ha valamelyik támogatás késik, vagy az építés drágább lesz a tervezettnél? Marad-e akkor is pénz az utak mentén élők mindennapi szükségleteire?
Nem várom, hogy minden holnapra elkészüljön. Azt viszont igen, hogy a bejelentések mellé világos pénzügyi terv, vállalható ütemezés és számonkérhető felelősség társuljon.
Mutassák meg a döntések alapját
Kaposvárnak és környékének jobb közlekedési kapcsolatokra van szüksége. A fejlesztési szándék ezért támogatandó. A megvalósítás módjáról viszont kérdezni kell.
A döntéshozóktól világos választ várunk: melyik út készül, milyen szerepet szánnak neki, mi indokolja a sorrendet, és milyen számítások alapján választanak. Az érintett településeknek tudniuk kell, mire számíthatnak, és mikor szólhatnak bele érdemben a tervekbe.
A bejelentés után ezt a munkát kell láthatóvá tenni. A közpénzből készülő tervek indokai ugyanúgy a nyilvánosságra tartoznak, mint az elképzelt utak színes térképei.
Lábjegyzetek és források
A számozott jegyzetek a szöveg ténybeli alapját mutatják. A szerzői vélemény külön szerepel a cikkben.
- 1347/2026. (X. 27.) kormányhatározat — Magyar Közlöny, 2026/159., 5496. oldal
[A] A dombóvári előkészítés továbbvitele, a környezetvédelmi engedély megszerzéséig. Vissza a szöveghez ↑ - TED 530408-2026, 2026. július 31.
[A] Kaposvár–Dombóvár, tervezési feladat, sávszámok, a 61-es elkerülőkkel történő fejlesztésének vizsgálata és a szigetvári kapcsolat figyelembevétele; 1–2. oldal. Közvetlen PDF. Vissza a szöveghez ↑ - TED 340725-2024, 2024. június 10.
Kaposvár–Szigetvár, tervezési megrendelés. Vissza a szöveghez ↑ - Közbeszerzési Értesítő, 2025/110., 2025. június 10., 9052/2025
az M60 Pécs–Szigetvár szakaszának kiviteli tervezése, bicsérdi kapcsolattal. Vissza a szöveghez ↑ - 275/2004. (X. 8.) kormányrendelet, 10. §
a Natura 2000 területekre gyakorolt hatások és az alternatívák vizsgálata. Ellenőrizve: 2026. október 28. Vissza a szöveghez ↑ - KaposPont, 2026. október 28.
az ellenőrzött sajtócím. Vissza a szöveghez ↑ - MKK-blog, 2021. március 18.
a szerző által megküldött, Népszava-forrásmegjelölésű történeti térkép lelőhelye. A cikk értékeléseit nem kezeltük bizonyított tényként. Vissza a szöveghez ↑ - Magyarország Kormánya, 2026. július 22. — a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv bejelentése
a vasút és a buszos közlekedéssel együttműködő hálózat fejlesztésének meghirdetett célja. [A: a bejelentés ténye és tartalma; nem a teljesítés igazolása.] Az „Az út mentén is legyen jövő” rész további mondatai szerzői álláspontot és feltételes figyelmeztetést fogalmaznak meg, nem igazolt helyi népességi előrejelzést. Vissza a szöveghez ↑ - Dr. Lőrincz Viktória nyilvános Facebook-bejegyzése — 2026. október 29.
Beszámoló a közlekedési egyeztetésről; Barcs és Pécs iránya, az M60, természetvédelmi szempontok és lakossági igények. [A: a nyilvános megszólalás ténye és tartalma; nem beruházási döntés vagy finanszírozási kötelezettségvállalás igazolása.] Ellenőrizve: 2026. október 29. Vissza a szöveghez ↑ - RODEN–UVATERV: eredeti M9-tervlap, 2013. július
[A] A Kaposvár–Szekszárd közötti történeti tervezés eredeti térképlapja. Vissza a szöveghez ↑
Frissítési napló: 2026. október 28. — első megjelenés; október 29. — szerkesztői kiegészítés az új Facebook-bejegyzés alapján; ugyanaznap a frissítési blokk cseréje rövidebb, közérthető szövegre, a régi M9-tervek és a jelenlegi tervezési feladat kiegészítő adataival, új 10. forrásjegyzettel. Az eredeti jegyzet szövege változatlan. A jegyzet nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokra épül; külön megkeresést ehhez az íráshoz nem küldtünk. Új irat vagy érdemi válasz alapján a cikket dátummal frissítjük.
Észrevételt vagy pontosítást a szerkesztőségi űrlapon várunk.
← Vissza a címlapraOlvasói hozzászólások
Szólj hozzá a témához
A hozzászólások moderálás után jelennek meg. Tényállításhoz kérjük a forrás megjelölését; személyes adatot, sértő vagy rágalmazó tartalmat nem teszünk közzé.


Még nincs jóváhagyott hozzászólás.